8/11/2008

A NAPSUGÁR MELEGE



video


Mindenki érezte már ezt a csodás érzést, de annyira hétköznapi számunkra, hogy teljesen természetesnek vesszük, fel sem figyelünk rá. Van és kész. Azt hiszem pedig, hogy ennél többről van szó. Az életünkről, hiszen neki köszönhetjük ittlétünket a földön. Ha ő nincs, mi se vagyunk, meg sem születnénk, hiszen élet sem lenne a földön. De hát mi is ez a bolygó. Tanultunk róla, egyszerűen fogalmazva egy izzó golyó, hogy messze - e a földtől, vagy nem, az attól függ, hogy milyen mértékegységben számolunk. Mindenesetre elég közel van hozzánk, hogy életet adó fényét és melegét átadhassa a föld élővilágának.

Ausztrália a napfény országa, ezen belül Queensland halmazatilag az. Lent délen, Brisbane és Gold Coast környékén is rengeteget sütött a nap, de volt pár hét az évben, amikor bujkált előlünk. Itt északabbra, a trópuson szinte mindennapos vendég, vidámmá téve ezzel ezt a földrészt. Visszaemlékezve még otthon, mennyire vágytam rá, hogy egész évben süssön a napocska, de hát tudjátok, több mint fél évet nem is látható. Ettől teljesen kedvetlen számomra a földrész hangulata. Mennyire nagy ajándék ezeknek az embereknek a mindennapos meleg és vidám napfény, nem is tudják, hiszen teljesen természetes mindenkinek. Az éves periódusuk nem áll át ősszel és télen a szürkületre, hidegre, nyirkosságra és legfőképp fagyra.

Számunkra, pár éve itt élőknek már szinte természetes, hogy nem jön a rossz idő majd, a kellemes nyári meleg után. A megszokása ennek a folyamatnak szinte észrevehetetlen, nem ágál ellene a szervezetünk, hogy hideget akarunk!!!
Most itt a tél kellős közepén járunk, a leghidegebb napok sorakoznak a naptárban. Láthatjátok a hőmérő skáláján a déli értéket, egyáltalán nem elkeserítő. Talán pár napja a hajnali fokok hűvösebbek az eddigieknél, olyat is olvastam már le a mércéről, hogy 13 fok volt reggel hatkor. Az itt már igen hidegnek számít, de figyelembe véve az év hőmérsékleti határának a legalját, teljesen elviselhetőnek könyvelem el. Még csak a hálószoba ajtót sem kell éjjelre teljesen becsukni. Na persze nincs minden télen ennyire kegyetlen hideg sem, van hogy 20 fok alá sem megy a skála. Ezekben a hüsi napokban a korall tenger vize szintén rekord hidegre hűlt, elérte a 24 fokot is :) Egyszerűen hihetetlen számomra, hogy itt ez a hatalmas víztömeg pár száz méterre, és bármikor fürödhető, persze figyelembe véve veszélyeit is. De hát akkor is, belegázolni és megmártózni bármikor lehet.

A
ma reggeli kis pecázásom alkalmával már azt is örömmel állapítottam meg, hogy teljes mértékben letisztult, csodálatosan átlátszó mostmár a vize, másfél - két métert le is lehetett látni a mólóról. A reggeli órákban páran már fürödtek is benne, kellemes hűsítő hullámai közt frissültek fel, így kezdve ezt a napfényes hétvégi napot. Vehetném persze mindezeket a dolgokat én is már teljesen természetesnek, elsiklanék felette, mint itt mindenki más, mert hát minek beszélni erről.

De én mégis ezzel a kis bejegyzéssel adok hálát a soromnak, hogy itt lehetek, itt élhetek, élvezhetem a mindennapok melegét és vidámságát. Én az a fajta ember vagyok, akinek a mindennapok feladataihoz fel kell töltődnie. Ezt az energiát én a környezetemből merítem, ha tudom. Otthon nem tudtam folyamatosan szinten tartani ezt a láthatatlan erőt, de itt minden feltétel adott ehhez. Happy is vagyok ettől nagyon.

Kis kirándulást tettünk vasárnap, még nagyon nem barangoltunk a környékben. Északra indultunk, miután alaposan szemügyre vettük a térképen és a google műholdképen a látnivalókat. Cape Tribulation a célpont, ezt e területet mindenki nagyon szépnek mondta, hát lássuk mi is, ha már itt lakunk. Bárkinek aki élete során erre a vidékre vetődik, csak ajánlani tudom, ha csak turistaként érkezel repülővel, mindenképp bérelj autót. 40-50$ -ért már kapsz is. Egy napos kellemes túrának mindenképp tervezd be ezt a kirándulást, de még jobb ha foglalsz ott szállást és megalszol egyet. Semmiképp ne siess, mindent alaposan nézz meg, van látnivaló bőven. Igazi trópusi esőerdőn visz keresztül az út, kacskaringózva a hegyek között, pár helyen fantasztikus látványt nyújtó kilátóval. Megnézheted a helyet, ahol a Stewe Irwin, a nagy krokodilvadász szerencsétlenül járt, és meghalt. Az egyik legszebb látványt nyújtó pihenőhelyről épp oda látni. Kis emléktábla is van ott. Száraz évszak révén a patakokban alig csörgedezik víz, nagyon érdekes kis fahidakon lehet átmenni fölöttük, ami esőben 1-2 m mély víz alatt van. Mindenhol figyelmeztet tábla, hogy óvatosan vezess, mert számíthatsz az út mellett bóklászó cassowary madárra. Az egyik bukkanónál, ahol tábla figyelmeztet az óvatos áthaladásra, leleményes és művészi hajlamú festő kicsit átalakította a táblát. Elég mókásra sikeredett :)



Az út mellett sok helyen banánültetvények mellett haladtunk el, meg is csodáltuk a termésre ráhúzott zsákokkal díszelkedő kerteket. Sehol még csak kerítés sem volt, szívesen bele kandikáltam volna a friss és finom banánt rejtő takaró alá, de egyből eszembe jutott barátom figyelmeztető szava, hogy általában ezekben a zsákocskákban szívesen tanyáznak kígyók. Élvezik a meleget alatta, és ha még apró rágcsáló téved oda, akkor ott a terített asztal. Nem is túl egyszerű a termény betakarítása sem a hüllők miatt, alaposan fel kell készülni a hívatlan látogatókra, rendesen be kell öltözni aratáskor.

P
árszor az út hatalmas és robusztusan kiemelkedő hegycsúcsok mellett visz el, nagyon érdekesen tükröződött a napfény az oldalán, a valami miatt lekopott és csupasszá vált sziklafelületen. A sok zöld közül kitűnt a fénylő sziklás rész. Le is fotóztam ! Több helyen le lehet menni a beach-re, mindenhol megvan a trópusi varázs. 25- 26 fokos téli hőmérsékletű víz, nagyon sekély homokos partszakasz, begyalogolhatsz 6-800 métert is, mire nyakig érne a víz, bár nem tanácsos vigéckedni ezekben a vizekben a veszélyek végett. Figyelmeztet is a tábla minden lejáratnál. Célszerű komolyan venni. Sajnos ezek a korlátozások ürömök az örömben, hiába itt a földi paradicsom, teljes valóságában, nem fürödhető az óceán, még ilyenkor télen sem. Persze a parton belegázolhatsz és dagonyázhatsz a térdig érő vízben, de beljebb .......... hm! Én nem !

U
tunk során rengeted New South Wales - i rendszámú autóval találkoztunk, meg is állapítottuk, hogy jönnek fel ilyenkor az emberek a déli nagyvárosokból ( Sydney, Melbourne), egy kicsit a téli ítéletidőből, a csikorgó hidegből, ide a nyárba, felmelegedni.



Utunk során végigkísért a cirógató, csontig átmelegítő, simogató napfény.
Ez a bejegyzés legyen köszönet számára, hiszen bearanyozza a minde
nnapjainkat, bárhol is vagy a földön. Kicsit nyúlfarnyira sikerült blogolásom , de hát nem dicsérném nagyra becsült napunkat a végtelenségig, egyszerűen menj ki az udvarra és tárd szét a karod, szemeid csukd le, majd teljes arccal fordulj a nap felé. Pillanatokon belül mindent megértesz, amiről eddig próbáltam itt össsze-vissza magyarázni Neked. Ha csupán egy pillanatra szeretettel és hálával gondolunk rá, már megtettük a mai jó cselekedetünket,mert tennünk kell azt is, hiszen így kerek a világ, és azt hiszem tartozunk is neki ennyivel. Most igazán helyénvaló az elköszönés :


" Szép NAPOT mindenkinek"




Befejezésképpen nézzétek meg a fotóimból

készült zenés, feliratos kisfilmet!


video

1 megjegyzés:

bogdanovits írta...

De jó lenne egy kis meleg. Olyan kegyetlen, hogy kimaradt a nyarunk. Hiányzik az általa való feltöltődés.
Küldjetek egy kis napfényt...
András
PS. ráér holnap, mert már este van. Ja, és ma mindkettőnket meghúztak jogsiügyileg...