1/27/2007

Mennyire érdekesek vagyunk mi emberek, oly csodálatos módon tudunk alkalmazkodni. Ha változnak körülöttünk a
dolgok, a feladatok, az éghajlat, az emberek és minden egyéb akkor mi képesek vagyunk úgy besimulni a
környezetünkbe hogy szinte észre sem vesszük. Egyszer csak azon vagyunk, hogy már ezt is és azt is tudjuk, vagy
már nem zavar ez a dolog, illetve nem hiányzik az, amiről eddig azt hittük, hogy nélküle nem tudunk élni ezen a
földön. Dehogynem! Csodás lények vagyunk :-) Közeledve a negyedik hónap kint töltött időhöz oly sok minden történt már. Nem volt könnyű az elején, de nem is
baj. Furcsa volt akkor, hogy a kiérkezésünk napján akik vártak (Mónika és Laci) a gyors szállás elfoglalás után
miért is hagyott ott bennünket egymagunkra, hiszen mi mondtuk hogy mennyi dologban kellene segíteni. Mostmár
tudom, és én is így tennék azzal aki ujonc ezen a földön, hogy így kell, saját magunknak kell megküzdenünk itt
minden apró és nagy dologért és tanulnunk kell a hibáinkból. Igazán értékelni csak így tudjuk a sikereinket, amiért
mi küzdöttünk meg. Ez a "küzdelem" állapot a mai napig is tart, de nem kell negatív értelemben küzdelemnek
tekinteni, hiszen a sok sok sikerélmény és beteljesedett vágy sokat könnyít a helyzeten. Én csodálatos élményként
élek meg minden új és idegen feladatot, hiszen ezért jöttünk ide. Olyan érzés hogy idegesség már jó rég nem volt
bennem és nem is engedek ilyet magamhoz. Ha valami olyan történik, ami miatt talán kellene "idegeskedni", akkor
azt én nem úgy élem meg, az ujdonság élménye kárpótol mindenért. Hogy kicsit érthetőbb legyek hozok egy példát.
Sikerült már megszereznem a queenslandi jogosítványt, "B" kategóriát, ez az első lépcső itt, ekkortól már
elfogadnak mindenhol teljes értékű partnernek. De nekem az úrvezetői kategória nem elég, hiszen otthon az összes
kategóriám megvolt a jogsiban. Ezért továbbléptem és egyből a kamion (HC) kategóriát szeretném megszerezni.
Elfogadták az otthoni gyakorlati időmet, mehetek is vezetni és vizsgázni. Ez nem annyira egyszerű dolog azért egy
pár hónapja itt élő, mindenre még rácsodálkozó, angolul nem tudó, még alig dolgozó ujdonsült lakosnak. De nem baj,
hajrá! Új dolog, majd lesz valahogy. Oktató autó jó nagy - oktató csak angolul beszél, csomó feladat és előírás, mert
majd a vizsgán nincs pardon. Nem arra kíváncsiak, hogy tudsz -e angolul, hanem arra, hogy tudsz -e vezetni ilyen
nagy járművet. Hát első együtt töltött óránkon vért izzadtam, mert kocsi új, váltó RR (Road Ranger), dupla kuplung
felváltásnál, vissza gázfröccs...de ezeket a dolgokat otthon már megtanultam egyszer, csakhogy más a váltó, más a
forgalom, angolul beszélnek hozzád és még a számokat is alig ismered. Na menj a forgalomba !!! Ahhoz, hogy ezt a feladatot élményként éld meg, ahhoz az agyadban kell rendet tenni és nem engedni, hogy úrrá
legyen rajtad semmiféle félelem és pánik. Már két órát vezettem és nagyon élvezem, annak ellenére hogy néha
recseg a váltó, nem az a fokozat van épp aminek kellene, nem jó sebességel mész egy körforgalomnak, vagy
fogalmad sincs hogy mit magyaráz éppen neked valami oktató féle ember....stb. Csak csináld és menni fog, nem lesz
semmi gáz ! Élvezem nagyon. Hát erről csak ennyit. Elmúlt a január 26-ika, ez itt az Ausztrália nap, ünnepeljük ezt a földet, országot, embereket és persze egymást.
Rengeteg helyen hatalmas zászlók, kocsikon lufik, rengeteg program városszerte és este tüzijáték. Magasztos
érzés látni, hogy mennyire szeretik ezek az emberek a hazájukat, de hát miért is ne, hiszen itt boldogan és
gondtalanul élnek. Jó volt látni. Tomboló nyarunk napi csúcshőmérséklete igencsak felugrott, nappal 33-35 körül izzik ez a föld. Igazán jó meleg, és
higyjétek el, hogy meg lehet szokni, még ha nagyon meleg is és át is kell a szervezetnek állnia. Megteszi, mint
minden egyéb mást is ezt is. Nagyon sok dolog a napok múlásával teljesen természetessé vált már. Beépülsz szépen
itt a környezetedbe, legyen az munkahely, iskola, utca, bolt, óceán vagy bármi. Ezért irtam először az emberi
alkalmazkodási képességről. Csodás dolgok ezek :-) Teszed a dolgod és azt veszed észre egyszer, hogy "nyugodtan
élsz" . Ilyet otthon nem hiszem hogy tudsz produkálni. Olvassuk a híreket, kapjuk a stresszelő telefonokat az
megszorításokról. Nem érint minket már és csupán csak azért kavar fel kicsit néha mert sokan kényszerülnek ebben
élni, akiket szeretünk és hiányoznak. Adnánk a mi nyugalmunkból szivesen , de nem lehet. Ehhez ide kell jönni! Sok
dologról írhatnék még, de nem teszem, hiszen elolvasva ennyi is éppen elég egy szuszra, ennyi még nem
megterhelő. Alkalomadtán majd írok még. Mindenkinek aki beleolvasott a soraimba küldök nagyon sok energiát,
hogy könyebben élje meg a mindennapjait és legyen elég ereje elérnie a célját az életben. Ezért vagyunk itt a
Földön :-) Minden jót!