11/23/2006
11/09/2006
calmblog
11/08/2006
10/22/2006
9/23/2006
Hévízre is ellátogattunk megmártózni a tóba és bebarangolni a szép zalai dombságot, ígyjutottunk el Zalaszántóra ahol fent a dombtetőn láthattuk a Buddhista Béke szentélyt, amely Európa legnagyobb sztupája. Őszentsége a Dalai láma által felszentelt hely ez, a maga mérhetetlen nyugalmával és leírhatatlan békéjével. Csodálatos épülete igazán harmonikusan járul hozzá a hely varázsához. Megnéztünk még kisbalatont,Kányavári fahidat és szigetet, bivalyrezervátumot, Keszthelyen a Festetics kastélyt és végül elbucsúztunk a jó kis pocsolyaszagú Balatonunktól is egy utolsó sétával a Keszthelyi mólón, ahová hattyúk és vadkacsák kisértek el. Nem hajóztunk ki a tóra, majd Brisbane-ban vesszük meg legközelebbi hajójegyünket :-)
Szerbiába is ellátogattunk, Novi Sad várost és az ott élő rokonokat is megnéztük, nagyon kedves és aranyos emberek, a pár évvel ezelőtti háborúnak sok nyoma már nincs, nagyon szép és fejlődőd város. Számoljuk a hátralévő napokat, 18 nap még. Egy villanásnyi idő :-)
8/23/2006
8/12/2006
Sikerült eljutnunk egy számomra nagyon rég óta várt helyre. Tar község határában lévő, Kőrösi Csoma Sándor emléksztupa csodálatos építményéhez.Ajánlom mindenkinek aki csodás helyet szeretne látni !!
Telik az idő és csak azt látom hogy vége van már a 2006-os nyárnak is:( Ha számbavesszük itt az időjárást M.országon másfél hónapig van igazi nyár és ez igy van már évek óta, sőt romló tendenciát mutat, a 2005-ös csapnivaló volt, az "idei" még hagyján. Ennyit az időröl - telik!Vágom a centit (61) nap, mint amikor katona voltam, akkor számoltam így utoljára. Az összes szükséges papirunk "be van adva", sőt a vízumkérelmünk is 3 nap múlva a konzulátus asztalán lesz. Ha beleolvasok a www.ausztralia.net (ajanlom mindenkinek) beírásaiba, elszörnyülködve látom hogy az utóbbi pár hónapba megtöbbszöröződött a kérelmek száma, e miatt aztán az elbírálás ideje is késik. Ennyien menekülnek innen?? Valamilyen szintem meg is értem, bár mindenki meg nem mehet el. Mi az "eladási" ciklus vége felé közeledünk, fogynak a javak, ingatlan - autó- műszaki és szórakoztató elektronika, ami pedig lom azt kidobjuk. A macskámmal (bordás) már én közöltem a száraz tényeket, kicsit bambán nézett rám, talán kérdőn ?! Neki nem tudom lemagyarázni hogy miért kell elmenni. Erika még annyi erőt nem gyűjtött hogy Puttinak elmondja. A végére hagyja :( Majd jó nehéz lesz. Néztük a minap a Ferihegyen a felszálló repülőket épp az esti órákban ahogy a mi gépünk is megy majd éppen két hónap múlva. Belegondoltunk hogy majd mi is ott fogunk kucorodni és lesünk kifele, búcsúzunk a nagybetűs "HAZÁNKTÓL". Furcsa volt eljátszani a gondolattal és majd milyen lesz átélni. Érdekes. Alapjábavéve semmi érdekes nem történik, valahogy fásultan várjuk hogy elkezdődjön számunkra a ténykedés időszaka a vörös földön. Sokan biztatnak, van aki kicsit irigykedik és van aki elitél, mondván hogy mi a fenének mentek Ti oda?? Nem szólok vissza :))
7/21/2006
Monológ.....
Békéscsabán lakunk már jó régen de eljött az idő hogy ezen változtassunk, nem bonyolódok bele hogy miért döntöttünk így, mindenki aki itt él ebben az országban tudja hogy mi történik körülötte. Megpróbáltuk .... de nem látjuk a fényt és csillogást a távolban. Elmegyünk !
Másfél éve határoztuk el hogy végigcsináljuk a procedúrát, de épp annyira is volt szükségünk hogy konkretizálódjon a helyzetünk. Először a szakmaelfogadtatással próbálkoztunk, de a kedvesem végzettsége Ausztráliában nem elfogadott. Így hát maradt a tanulóvízum. Más is végigcsinálta, mi is ezt tesszük, megpróbáljuk, illetve ez talán attól több mint egyszerű "próbáljuk" hiszen nem kis döntés, sem anyagilag sem lelkileg. Megcsináljuk !!! Így jobban hangzik.
Hogy reklámot is csináljak azoknak akik segítettek eddig szinte mindenben, www.studygo.hu , tőllük minden segítséget megkaptunk bármilyen téren. Aranyos és segítőkész lányok, csak köszönet jár nekik.
Miután sikerült anyagilag rendezni a szükséges feltételeket elkezdtük beszerezni a papirokat amik kellenek, össze is áll már minden, sőt már a repülőjegyünk is le van foglalva. Ha semmi nem jön közbe és még a vízumot is megkapjuk akkor 2006 október 11.-én felszáll velünk a gép és elrepít az új világ felé.
BRISBANE a város ahol élni fogunk, ott jár majd az én kedves feleségem iskolába, "hairdressing" vagyis fodrász végzettséget szeretne szerezni. 2 éves iskola és bizony nagyon sok pénz az itteni mércével mérve. De sebaj hiszen ez csak befektetés a jövőnket tekintve. Ezt így kell felfogni :)
Én dolgozni fogok, remélem sikerül megtalálni a számításomat. Nem lesz lönnyű felépíteni az életünket, de sebaj. Mindig arra kell gondolni hogy vannak ettől sokkal roszabb dolgok is amit meg kell csinálni és élnek emberek szörnyű körülmények között és nem panaszkodnak. A problémák azért vannak hogy megoldjuk őket de semmikképp nem hagyjuk hogy elhatalmasodjanak rajtunk.
Pozitív gondolkodás, ez a lényeg. Túl kell látni a dolgokon, legfőképp azokon amik megkeserítik a mindennapokat. Így kell hozzáálni az életünkhöz. Harmóniába kell élnünk a környezetünkel.
Életképek arról hogyan változik meg két ember élete, kizökkenve az eddigi megszokott környezetből :-)