A boogie board használata .......

Ahhoz hogy pontosan megértsd, hogy miről írok az elkövetkezendő sorokban, először kérlek nézd meg ezt a kis videót, így lesz pontos fogalmad, legalább is sejtésed :-)

Magyarországon body board (testdeszka) néven ismeretes ez a sporteszköz. Itt Ausztráliában találóan boogie board a neve. A különbség nem nagy, pár betű csupán. Az Au verzió talán azért találóbb és vidámabb, mert valóban ha ügyes vagy boogie táncot jársz a hullámok között. Ha elgondolkodom azon, hogy otthon mire is lehetett használni, nem tudom a választ, otthon nincsenek ekkora hullámok sehol. Esetleg ha csónakkal húzzák…..hm! A videón ugyan nem csak a boogie board látható, szörf deszka is van. Sok különbség van a kettő között, méretre, súlyra, alakra és célra. A szörfdeszkáról röviden annyit, hogy annak a biztonságos használatához legjobb, ha ide születik az ember. Jelentős előnyben van az, aki már pár évesen ráállhatott, persze szülői segítséggel. Ezt a helyzeti előnyt mi európai emberek nem könnyen hozzuk be, szerintem sehogy! Ettől függetlenül persze lehetnek csodák.

A szörfözés egy igencsak komoly egyensúlyozási feladat, itt rengetegen töltik szabadidejüket ezzel a csodás sporttal. A deszkán állni kell, ha már lovagolsz a hullámon. Beúszni hason kell vele habok közé. Sérülések elkerülése végett célszerű szörfös ruhát viselni. Nem a túlsúlyos emberek sportja :-) A deszka kemény, üvegszálas műanyag, belül zárt és üreges. Több típusú van, kezdő – haladó – profi . Sokkal jobban nem ismerem, még nem is próbáltam, pedig első nekiveselkedésemben azt akartam venni gyorsan, mert én szentül meg voltam győződve arról, hogy én ha még most nem is tudok, akkor is nagyon hamar megtanulok és szelem a hullámokat. (Micsoda önbizalom!!) Jóindulatú ismerősöm aztán felhívta a figyelmemet, hogy csak lassan a testtel, először csak boogie boardot vegyek, olcsóbb is és ez a kezdők deszkája. Valóban, szörf deszka nem nagyon van 100 $ alatt, míg az én deszkámat garázs bazáron ugyan, de csak 5 $-ért vettem. Nagyon könnyű, kicsit puha is talán. Habszivacs lehet belül és puha, rugalmas műanyag borítás kívül. Az első egyharmadánál közepén át van fúrva és kis műanyag pánttal kb. 1 méteres rugalmas műanyag kötéllel, végén tépőzárral a jobb csuklódhoz kötheted, hogy boruláskor ne hagyd el, illetve ne sodorja a víz túl messzire tölled. Alsó része kissé félköríves, hogy magadhoz tudd szorítani és megtámaszkodjon a hasad alatt a kétoldali csípőcsontodnál.

Használata egyszerű, ráhasalva beúszol a hullámokhoz, majd mikor a számodra megfelelő érkezik, hátat fordítasz és gázt adsz, hogy felvedd a hullám sebességét, így könnyedén felkap és sodor, kifelé amíg el nem oszlik a parton. A „gázt adsz” úgy értendő, hogy kézzel–lábbal a deszkán hasalva úszni próbálsz, kisebb–nagyobb sikerrel persze. Segédeszköz lehet egy direkt erre a célra kialakított lábuszony, ami fele akkora, mint az otthoni uszonyok, és 45 fokos szögben a vége el van vágva, mert így könnyen tudsz gyalogolni is vele :-) Ha szerencsés vagy és jó a szél és a hullám, akkor akár több tíz métert is tudsz utazni a hullám hátán, ami akkora élvezet, hogy leírhatatlan. De azért leírom!

Pár másodpercre ugyan, de olyan érzésed lehet ekkor, hogy legyőzted, vagy legalább is megszelídítetted hatalmas erejét az óceánnak. Amíg befelé úszol játékszere vagy, kedvére dobálhat, le is boríthat, vissza is sodorhat a part felé, elvéve súlyos nehézségek árán megszerzett métereket. Az áramlat úgy játszik veled, ahogy éppen kedve tartja, előfordult már hogy szinte 45 fokos szögben előrehajolva sem tudtam a lábamon megállni, nemhogy befelé haladni. Ha mindez oldalról jön, akkor megállni sem tudsz. Ha be akarsz jutni a hullámok zónájába sokszor 30-40 métert is kell menned vagy úsznod. Szerencsés vagy, ha olyan partszakaszon vagy, ahol sokáig sekély a víz és be tudsz a homokba gyalogolni. Ha célba értél (már jól el is fáradsz), akkor vársz! Nincs mindig megfelelő alkalom, van hogy előtted tetőzik, van hogy mögötted, így egyikre sem tudsz „felülni”. Na de amikor jön a Tiéd, hát már messziről megismered, kiszámítható, hogy épp az orrod előtt fog feltornyosodni. Ekkor indul a banzáj! Először szépen kiemel a tengerszinttől, fel sokkal magasabbra, mint eddig lebegtél. Rögtön belátod a környék pompás panorámáját, de most igazából nincs időd bámészkodni. Emelkedéseddel együtt nő a sebességed is és a tetőpont után már süllyedni is kezdesz. A boardozás az „harmónia”! Egyensúly, ügyesség, testhelyzet, koordináció, bátorság, merészség, szerencse, teljesítőképesség összefűzése. Sok gyakorlat kell, hogy meglegyen a sikerélményed. De ha minden klappol, nos, akkor győztél, megszelídítetted a hatalmas erőt, ott tombol a talpad alatt, tehetetlenül. Nem tud ártani neked, pedig csupán egy kis leheletnyi deszka van köztetek. Kihasználod az erejét, ameddig csak tudod, de vigyázz, el ne ess, mert ha igen, akkor véged. Megkapod a magadét. Az erő, ami fölött uralkodtál, az rajtad fog összpontosulni. Itt is, mint pl. a motorozásnál, tudni kell esni, mert igen komoly sérüléseid lehetnek, ha ügyetlen vagy. A boogie board az puha, de a surf deszka kemény és általában hegyes is. Csúnya kék foltokat tud hagyni, de betörheti az orrodat is könnyen. Az eszközön kívül a nagyobb veszélyt a sekély víz jelenti, mert ugye kifelé haladsz és csökken a mélység. Gondolj bele, hogy mekkora ütés érhet, ha lerepülsz a deszkádról, teljes sebességgel a vízbe és ott már csak fél méteres víz van, és Te a válladra vagy éppen a fejedre esel. Csak azt hallod, hogy „reccs” :-( Tehát VESZÉLYES dolog ez, ha óvatlan vagy. Ezért is van a szigorú beach rendszabályozás! Az életmentők nem ok nélkül teszik ki a zászlókat, amik között kell fürdeni. Ők csak ott tudnak rád 100% -osan figyelni, és garantálni, hogy ha bajba kerülsz, akkor kimentenek. Nem nagy távokat ölelnek fel a zászlók, kb. 30 méter lehet, de végig több kilométeren keresztül igen sok helyen van kijelölve így fürdőhely. Azt azért nem mondom, hogy ha merész ember lévén kívül fürdesz, vagy deszkázol és bajba kerülsz, nem mentenek ki, de a szabály szerint, ha nem látnak meg, ők nem felelősek érte.

Összefoglalva a boogie board egy igen kellemes szórakozási forma az óceánon. Nagyon jól megmozgat minden egyes porcikádat, kellemes a hűs habokban fürdeni, felpörgeti az adrenalinodat, magabiztossá tesz a sikerélményed, óvatossá a kudarcod, zúzódásaid és kék foltjaid. Aki egyszer kipróbálja, biztos, hogy megszereti. Amennyiben van lehetőséged Te is tedd meg :-)

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

De nem csak jó dolgok történnek!!! A következő eset a minap történt, sajnálatos módon épp a szemem láttára. Néma tragikum :-( Közvetlen résztvevője nem voltam, de egy közvetlen óceánparti házban festettünk, épp reggeliztünk a többiekkel. Ilyen esetekben, ha a beach-en dolgozunk és van lehetőség, akkor a reggelit mindig a teraszon fogyasztjuk el, hogy közben némán pásztázhassuk a vizet. Most is ez történt. Pár perc után feltűnt, hogy egy Lifeguard helikopter érkezik, de nem halad tovább, hanem a víz fölött megáll, 10 m magasan talán és ott forgolódik. Kicsit pásztáz előre–hátra és oldalazik. Ekképpen kapcsolódtunk az eseményekbe. Ezzel egy időben jetsky-s lifeguardosok is érkeztek, igen rövid idő alatt közel 10 db lett. Ők szintén a vizet pásztázták, küzdöttek az igencsak nagy hullámokkal. Egyértelművé vált, hogy keresnek valakit. A parton rendőrök, mentő és összeverődött emberek voltak. A helikopter másfél órán át állt a levegőben és a vízben is ennyi ideig keresték az eltűnt embert. Sajnos nem találták meg. Nekünk folytatnunk kellett a munkát, de persze bent a házban is hallani lehetett a helikopter hangját. Én többször is kinéztem, de siker jelét nem láttam. Az napilapban aztán másnap meg is jelent a cikk, miszerint egy Sydney-ből érkező nyaraló család vette észre, hogy beljebb úszik egy ember, 3-400 méterre a biztonságot jelentő zászlóktól. Elmerülni vélték, de pár perc után újra feltűnt. Ekkor már jelzett a kezével, hogy bajban lehet, integetett. Ezután végleg elmerült. A szemtanú, mivel hogy nagyok voltak a hullámok, nem mert beúszni, elrohant a legközelebbi toronyhoz, ahol életmentők voltak. Akkor kezdődött a keresés, de sajnos a helikopter csak fél óra késéssel érkezett, az újság szerint ekkorra tudtak pilótát találni. A jetsky-k keresték már azonnal, de arról nagyon nehéz a tajtékzó, habos vízben egy embert észrevenni, pláne ha eszméletlen. A szemtanú szerint 20-as éveiben járhatott az áldozat. Ő már nyughelyéül az óceánt választotta, nem sok időt töltött a földön, feje fölött örökre összezárultak a hullámok. Felkavaró és szomorú történet, legfőképp a hozzátartozói számára. A többi embernek intő jel, hogy nem ok nélkül vannak a zászlók. Lehet valaki cowboy és bízhat az erejében, de elég csupán két gyorsan egymás utáni váratlan hullám az arcba, sós víz az orrba és garatba, máris kész a pánik és a rémület. Onnan már segítség nélkül egyenes út vezet lefelé, ha nincs talaj a láb alatt, és segítséget nyújtó kéz a közelben. Megrendítő bizonyíték újra, hogy az óceánt tisztelni kell, mert amennyire gyönyörű és csodálatos épp annyira kegyetlen és gyilkos is. Ezt soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert ezen kívül még sok egyéb vérrel írt szabály van, amit be kell tartani, ha a biztonságot adó szárazföldről belépünk az óceánba, ahol azonnal áldozatokká válhatunk, és ez a fent leírt eset szerint meg is történik. Ez nem túl vidám történet, de az élet ilyen kegyetlen is tud lenni. Tanulságként írtam le mindezt. Az élet megy tovább ……………….