Kis szemtelenség............ pofátlanság :)

1.First :

Magyar család, NSW -ből költöztek nemrég. Hozták az ott használt Ford Festivát is magukkal, melyen a NSW rendszám van. Új állam, új szabály. Autót forgalomba kell helyezni, regisztrálni. Ehhez műszaki vizsgára kell vinni, "roadworthy". Férj orvos, nem ér rá, feleség intézgeti a család ügyes-bajos dolgait. Egy füst alatt szerette volna elintézni a vizsgára való felkészítést és a vizsgát magát is, ezért autót bevitte a márkakereskedőhöz a Ford-hoz. Ekkor hibázott! Gyors átvizsgálás után kiköpték, hogy az autó rettentően rossz műszaki állapotban van, a felkészítés 3.750.- $ lesz. Majd még erre jön a vizsga.....pfffff !
Asszonyka elszomorodik, történetet elmeséli. 2.000.- ért vették a kocsit. Magyar barátok gondolkodnak, majd akcióba lendülnek. Külvárosi kis eldugott utcai szervizben, magyar fiú dolgozik, ők is csinálnak műszaki vizsgát. Kocsit odavisszük, átnézik alaposan. Délutánra aztán készen is van a teljes átvizsgálás, és a műszaki vizsga is. A kocsin minden rendbe volt, semmi javítani valót nem találtak. Talán a fékolajban picit nagyobb a víz jelenléte a kelleténél, azt majd hamarosan ki kell cserélni. Itt a városban nagy a pára, elvizesedik a fékolaj hamar. Más gond nincs a kocsival.

2.Second:

Légkondi elromlik. Újság-hirdetés-szerelő-telefon. Jövünk. Valóban pár napra rá reggel 8.30, ember megjön, vizsgálódik, megállapít, de nem javít. Számla : 170$ Ügyfél csak nézi a számlát, ráírva javítási idő 8 óra...... de csak 9.30 van még, egy órát voltál itt. Számla átjavít, egy óra munkaidő, többet nem fizetek, egyébként sem csináltál semmit, csak megmondtad hogy mi a baj. Szerelő duzzogva elmegy..... Pár napra rá jön a felszólítás a cégtől, hogy ki kell fizetni még xx $-t, ugyanis az ügyfélhez vezető úton eltelt időt is fizetni kell, ami épp annyi lett, mint amennyit előszörre próbált kiszámlázni a szerelő. Pffff...........

3.Third:

Terepjárón szétdurran a pótkerék, amely hátulra van felszerelve, kitéve a meleg és nap sugárzásának. Nem tudtam miért vannak jópofa felirattal kerékponyvák a kocsikon, azt hittem, hogy csak vicc. Most már tudom, hogy nem, hanem védje ettől a kellemetlen dologtól. Mindegy! Pótkerék, nem kell hogy új legyen, nem is volt az, elég ha kopottas, csak tegye a dolgát ha szükség van rá, defekt esetén vigyen el a kocsi az első gumisig. Irány a használt gumis, egy van a városban, monopol helyzetben. Mellette közvetlen az új gumit is árulják. Kíváncsiságból először barátom bemegy, megkérdezi mennyi az új gumi. 200$ lenne.
Rá 10 percre másik ajtó, használt részleg. Történet elmond, valami gagyi gumi kell csak, olcsó, pótkerékre. Levesz, bevisz, vizsgálgat, megállapít, hátramegy kutakodni a raktárba, előjön.........135$.
Micsoda????? Te, hát ne szemtelenkedj már, az új nem sokkal több, ráadásul szeméttelepen kidobva 5-10$ találok, de csak 3 nap múlva lesz nyitva a shop, mert hetente csak egyszer van turkáló, addig nem akarok pótkerék nélkül járni. Otthagyjuk.
Délután a beach-re lesétálva, a vízbe gázolva, nézelődve szemem megakad a parti fövenybe, ott piroslik valami. Közelebb menve egy autógumi - felnistől, csak piros a felni. Alaposabban megvizsgálva a gumit, épp olyan a méret, mint amire szükségem van. Felkap, megtakarít, kocsiba rak, gumishoz visz (másikhoz, nem a szemtelenhez), felrakják a felnimre, 20$. Done :)

4.Fourth:

Udvaron medence (pool). Fizetni a gondozásért nem kell, benne van az ár a lakbérben. Időszakonként jön a poolman, gondoz. Méricskél, adalékokat pótol, takarít, víz kiszív, vagy pótol. Egyedül a sót kell nekünk fizetni, amit akkor kell pótolni, amikor az esős évszakban a sok esőtől túlfolyik a medence és felhígul a sótartalma. Ezzel nincs is semmi gond, az első általa kiküldött számláig. Nézem invoice : Salt - 20kg 9.73$ + 10%GST = 10.70$
Megyek Bunnings shop (otthon OBI) látom kirakva a medence só raklapra, 25 kilós zsákok, 6.15$. A szemtelenje, nem elég hogy kevesebbet is ad, de még drágábban is, és még áfát is számol nekem. Majd dupláját fizetek így a sóért Neki. Vettem 6 zsák sót és odaraktam a medence mellé, hogy ha jön, essen át rajta. Egy szezonban bizony van hogy 8-10 zsák is elfogy. Nem kell az övé, itt az enyém. Só -só, nem ?

5.Fifth:

Jó ismerős, kis vállalkozása van, süt-főz, Van egy kis üzeme, ahol jól felszerelt konyhája van, modern gépekkel, 3-4 alkalmazottal. Kis boltja is van az üzem előterébe, és a piacon is árulja a finom termékeit, szószokat, kis sütiket, sajtokat, olívákat. Az üzemben sütnek is, ehhez étolajra is szüksége van. Minap segítettem neki valamit és feltűnt az asztal alatt egy nagy 20 literes étolajos veder, minek kis csap volt az alján. Jópofa korszerű, könnyen kezelhető. Rögtön eszembe is jutott, hogy a Josef biztos olcsón jut az étolajhoz, hiszen nagy kiszerelésbe vesz, nekünk meg 1-2 havonta ha cseréljük otthon az olajsütőben milyen jó lenne pl féláron 4 l olajhoz jutni. Mondom is neki, ugye te nagykerben veszed az olajat, olcsóbban. Persze, persze, egy fickó hordja ki valamilyen cégtől. Hú, de jó, tudnál adni néhanapján pár litert, esetleg megvennék egy ilyen nagyobb vedret és az sokáig elég is volna. Persze - szívesen! Na és akkor megnézed a számlák közt, hogy mennyiért kapod a 20 litert. Máris........ Itt is van, 74$
Pár napja vettünk 4 liter olajat, 13$ -ért . Gyors számolás és nézd már, a Josef drágábban veszi a fickótól, mint mi a boltban. Mondom neki, Te, hát ez a fickó átver téged, aki hetente 100 l olajat veszel tőle, drágább a cucca mint a bolti. Letérdelt............. pffffff :(

6.Sixth:

Nejem fodrász. Puccos szalonban dolgozik, csilli-villi minden. Nem a tulaj érdeme, így vette. Jómódú Aussy asszonyka, életében semmire nem volt gondja, még csak nem is fodrász. Időtöltésnek van a szalon. De jól golfozik :) Árulnak a szalonba különféle hajápolási cikkeket is, amiket szintén a márkaképviselet viszonteladója hord oda. Esetünkben márkás és méreg drága GHD Styler Hair Straightener hajegyenesítőről van szó. Az ipse szintén drágábban adja a lomját, mint egyébként szintén viszonteladó pl a neten. Mikor próbálták mondani neki az alkalmazottai, hogy van alternatíva, és akkor Te is olcsóbban tudnád adni, fel se fogta. Nem is érdekli. Érdekes módon a fickó próbál sűrűn rátraktálni minél több árut, vajon miért is?

Hát így sütögetik szalonnájukat sokan ebben a jóléti társadalomban, kihasználva az emberek tudatlanságát, figyelmetlenségét és legfőképp az anyagi jólétüket. Ezekre a dolgokra nem úgy figyeltem fel, hogy kerestem őket, csupán nem tudtam figyelmen kívül hagyni őket. Legelőször említett magyar család hölgy tagja, akit a műszakival akartak gusztustalan módon átverni, elmondása szerint több tucat ilyen történettel tudna elszórakoztatni, akár órákon át is, de gondoltam ennyi elég, mert még valaki véletlen rásütné bélyegét erre a helyre, hogy tolvajok és lúzerek országa. Mindemellett rengeteg példát tudnék felsorolni, korrekt és becsületes emberekkel kapcsolatban de az nem érdekes, hiszen annak kellene lennie a természetesnek.

Zárszóként annyit, hogy mikor a legelső esetet elmondtam huszon éve itt élő barátomnak, nem is csodálkozott, fel sem húzta a szemöldökét. Pofon egyszerű mondattal megoldotta a dolgot : - Nem kell oda menni és kész! De hát nincs itt olyan hogy fogyasztóvédelem, akik ügyelnek a vevők érdekeire? De ekkor láttam az arcán, hogy kezd eltorzulni. - Nem érted, ez itt senkit nem érdekel, Te pedig vidd a kocsidat máshová műszakira. Hát ennyi ....bye

KING TIDE & CYCLONE

A King Tide megnevezés a Király dagály angol formája. Mint sok egyéb angol kifejezést, ezt sem helyénvaló így lefordítani, hiszen csak szótanilag jelenti ezt, valójában az év egyik legnagyobb dagályát jelenti. Évente kétszer, nyáron és télen ugyanis a megszokottnál sokkal nagyobbra nő a víz, jobban feljön az eddigi átlagosnál. Számszakilag kifejezve, az átlagos magas vízszint a "0" tengerszinti magassághoz 2,20 - 2,40 méter. De ezekben a napokban a csúcspont felmegy egészen 3,42 -re, tehát több mint egy méterrel is magasabb a tetőzés a megszokottnál.

Kattints a képre és élesben megnézheted a tide táblázatot !

De épp ennyire fontos ez az időszak a horgászok számára is, ugyanis nem csak a dagály szintje nagyon magas, hanem ezzel egy időben az apály is a megszokottól sokkal kisebb. Átlagban 0,80 méter szokott lenni, de most lemegy egészen 0,07 méterre a víz, azaz 7 centire az abszolúte nulla vízszinthez képest. Ha most kiszámoljuk a víz mozgását egy 6 órás periódusra, akkor azt kapjuk, hogy 3 méter 35 centit emelkedik a víz 6 óra alatt. Ez sokkal nagyobb az átlagosnál. Így aztán azok a horgászok, akik esküsznek arra a szisztémára, hogy a nagy vízmozgáskor jó a fogás, ilyenkor nem is bírnak magukkal, szabályosan megőrülnek a vágytól, hogy csalijukat vízbe lógassák. Jól is teszik, mindenkinek jó fogásokat kívánok.

De nem ennyire boldog napok ezek azoknak, akiknek a háza közvetlen a parton van, és csak egy pálmasor választja őket el az óceántól, és még az épület helye nincs feltöltve, nincs sokkal magasabban mint a tengerszint. Ők ilyenkor nem túl boldogok, ugyanis nincsenek teljesen biztonságban az értékeik, melyek az alagsorban vagy garázsban vannak. Valójában a ház megépítésekor figyelembe vették a king tide szintjét, hiszen évtizedekre előre tudják pontosan a vízmozgást, csak ott hibáztak, hogy nem vették figyelembe az esetleges vihart (cyclone) lehetőségét.

Az is előfordulhatott az én elméletem szerint, hogy az emberi gyarlóság és a pénzéhesség odáig vitte a tulajdonost, hogy annak ellenére hogy nyilvánvaló, hogy betörhet az óceán vize a házba, akár az első emeletig is, mégis megvette a földet és felépített ide egy palotát, a nyereséges értékesítés reményében. Csakhogy hamar kiderülnek a disznóságok, illetve nem minden esetben az építtető szívja meg, hanem a vevők. Sok olyan ház van már ott, amelynek sokadik tulajdonosa bánja a házvásárlást. Ott is kandikál a házak előtt a tábal hogy "FOR SALE" (eladó). Hátha arra téved jó időben egy dúsgazdag ember, aki másvidékről származik és fogalma sincs a buktatóról, csak a gyönyörű szép tengerparti sétányt látja a háza előtt, mögötte pedig az óceánt. A ház eladási ára azonban nem is tükrözi a valós tényt, olyan ára van, mintha minden rendbe lenne. Ép eszű Cairns-i lakos meg nem venné soha!!

Szóval, ha a king tide idelyén nagy vihar kerekedik, akkor gáz van. És a nyári king tide időszaka egybe esik itt az esős évszakkal, amikor is igencsak nagy ciklonok szoktak jönni - menni. Mint most is, ha megnézitek a műholdképet, épp a fejünk fölött ciklon tekereg.

Így hát a parti házakban élők nem alszanak nyugodtan, szerintem már vagy kipakoltak a lenti helyiségekből, vagy felhurcolkodtak a felsőbb szintekre. Megnézhetitek ezeket a házakat itt.

Amennyiben végig akartok virtuálisan sétálni az utcában és szétnézni, ezt is megtehetitek, ha ide kattintatok. Alaposabb szemlélő még a ház előtti földbe leszúrt táblát is láthatja, amelyen a FOR SALE felirat áll. Ez a STREET VIEW szolgáltatás azt is megengedi, hogy 360 fokban forgasd a képet bármerre,sőt mehetsz előre és hátra is az utcában. Ehhez csupán annyit kell tenned, hogy az egeredet a képen tartva, lenyomott bal gombbal, csúsztatod az asztalon a kezed. Nagyon látványos, próbáld meg.

A hétvégi újságban főcímként szerepel a felhívás.

Hát így billeg a mérleg nyelve, hiszen ez a helyzet egyik félnek bosszúság és félelem, másik félnek (pecások) pedig igen ritka alkalom élete nagy halának kifogására, melyre hónapok óta várnak, és nem törődnek még azzal sem, hogy esetleg esik az eső és fúj az erős szél, ők masszívan állnak kint a mólón, szorítva kezükben a botjukat, a zsinór végén pedig az íncsiklandozó falat a halak számára.

Íme a két kép, melyen jól látszik a közel 3,5 méter különbség.

Malacfaroknyi bejegyzés csupán, de érdekességnek elmegy. Bye :-)

A hüllő

Te csak nyugodtan elvagy a parton, egészen közel a vízhez, és nem is tudod azt, hogy 95%-ig biztos hogy halott vagy.

A Te világodban ha félrehúzódhatsz a hétköznapok zajos forgatagából, elmenekülhetsz az emberek közül, ki a természetbe, a csendbe. a nyugalomba, ide a városon kívül, letérve a főútról és 2-300 métert kocsikázva, ez a nyugalom szigete. A főút alatt is átfolyik ez a víz, de ott zajos kicsit megpihenni. Ide már alig hallatszik a kocsik zaja. A hídon áthaladva már többször is kalandozott a gondolatod, hogy egyszer letérj az aszfaltról és megnézd ezt a környéket. Lefordulva a műútról, a földút még 50 méternyit követi párhuzamosan a pormentes utat, de aztán elfordul a folyóval párhuzamosra alakul. Vöröses-sárgás poros csíkja bekacskaringózik a fák közé, ami egyben kíváncsivá is teszi, hogy vajon mit rejtenek a bokrok? Párszor szóba jött már a városban a piacon ez a folyószakasz, hogy itt nagyon jó halakat lehet akasztani, ha szerencséd van.


De Te most nem pecázni jöttél, csak kimenekültél ide. Beérve a bokrok takaró függönye mögé, szép kis partszakasz következik, de a sűrű parti növényzettől még a víz sem látszik. De arébb már csalogatóan integet a víz csillogása. Még 300 méternyi autózás a poros úton, és pompás kép tárul eléd. Se bokor, se fa, sőt még a vízpart is ki van képezve úgy, hogy le lehet menni egészen a vízig, kicsit megcsobogtatni a sós tengeri vizet. Ez ugyanis az óceán vize, most éppen visszafelé folyik, hiszen dagály van. Ilyenkor a tenger duzzasztja fölfelé. 6 órányi emelkedés után megáll és vissza indul, apálylik. Fék! Kocsi megáll, motor leáll, és ezzel egy időben elcsendesedik a környék zaja is. Épp olyan csend vesz körül, amire vágytál. Messze a civilizáció hangja. Tücskök, madarak, neszek, zajok vannak, de ez nem zavaró, hiszen a természetben vagy.



Mezítláb a legjobb mászkálni ilyen helyen, hiszen meleg minden. Az autód hőmérője külső hőfoknak 34 fokot mutatott, ez itt a normális. Meleg a fű, a föld, a kövek és a levegő is. Mennyire csábító is a folyó vize, ha otthon lennél a körösök vidékén, akkor azonnal be is úsznál, gondolkodás nélkül. De itt nem szabad, vagy nem lehet. Lehetni éppen lehet, de úgymond egészségre káros. Pár száz méter csupán az óceán nyílit vize, és abban a nagy pocsolyában ugyebár akad pár féle élőlény, akivel nem tanácsos egy folyómederben egyszerre tartózkodni. Így hát nem úszol, eszedbe sem jut ilyen. De a lábadat meg kell mártsd kicsit, érezned kell a vizet, nem mondható ugyan el, hogy a hűsítő hatását, mert hát az is meleg itt. Körültekintően lelépkedsz a vízig, ott kisebb kövek vannak már, szépen lekerekítette már az erózió őket. Kellemes rálépni is, egy jó talpmasszázs. Félig vannak csupán a levegőn, másik felük a langyos vízben ázik örökre.

De jó érzés is a víz, mindahányszor érinti a bőröd, valami kellemes érzés fog el, felüdülsz, vagy frissülsz tőle, magad sem tudod. Jó és kész. Először lábfejig, majd bokáig hagyod hogy ellepjen. Simogat a sodrása, ahogy csillogóan folydogál a kövek közt, apró szemű homokot sodorva az ujjaid közé. Lehajtott fejjel nézed a vizet, közben a nap melege szinte a csontjaidig hatol. Átölel a teljes csend és nyugalom, még a csobogást sem hallod, annyira finoman csörgedez a víz. Erre vágytál, a lelki békére és fizikai csendre. Beteljesedett. Annyira jól esik, hogy lassan lecsukod a szemhéjadat, úgy élvezed az egészet. Andalító állapotodban elfelejtesz mindent magad körül, agyad kattogása lelassul, majd leáll. Pihen mindened, semmire nem kell figyelned, hiszen nincs itt semmi és senki.
Így kikapcsolt állapotban az egyensúlyod is labilissá válik, pláne hogy csukva vannak a szemeid. Kicsi imbolygásod figyelmeztet, hogy tégy valamit, hogy biztonságosan állj. Egyik szemed félig kinyitod, csak éppen annyira, hogy leereszkedj féltérdre, illetve egyik térdedet letámasztod a homokba, amin ugyan pár centis víz is van, de ez nem zavar. Féltérden és guggolva még egyik kezed is leengeded a vízbe. Mostmár nem billegsz, jól kitámasztod magad.

Még kényelmesebb lett a testhelyzet, az eddigi relaxációs állapot tovább mélyül. Tudatod alatt persze figyelsz a környezetedre, de nincs semmi, ami veszélyes lehet, se zaj, se nesz és a víz se rezdül. Tudod azt, hogy sokáig nem maradhatsz így, de nem is akarsz. Csak még egy kicsit, még egy picit, már rögtön megyek feljebb a partra, ahol biztonságosabb. Nyugtatod magad belülről, és valóban a radarjaid semmi veszélyt nem jeleznek, hagynak pihenni. Jó így most !

Nos, ekkor hibáztál !

Ő, nevezzük így, itt él már évtizedek óta. Származását tekintve ősei már talán évmilliók óta laknak e vidéken. De most csak róla van szó, egyedül róla. A napjaiban túl sok érdekes dolog nem történik, éli a hüllők nem túl pörgős életét. Mivel ellensége igazából nincs, csak az ember lenne, de mivelhogy tilalom van arra, hogy megöljék, nincs mitől tartania. Csupán annyi a dolga hogy fenntartsa magát, néha egyen pár falatot. Ezt azért nem túl nehéz teljesítenie, hiszen kifejlett és erős példány, gyors és fürge, termetes mérete ellenére. Hossza közel van az 5 méterhez, súlya pedig sok mázsát nyomhat. Életterében a táplálék bőséges, soha nincs e miatt veszélyben az élete, hogy éhen hal, egyébként is hónapokig kibírja evés nélkül. Ha végez áldozatával, azt kizárólag csak élelemszerzésből teszi, vagy pedig az év kritikus időszakában, amikor is a párzási ciklus van. Ilyenkor nyugodt élete pár hónapra megváltozik, az ösztönök kezdik vezérelni. A párkeresés, majd a territórium felügyelése és végül a kis krokodilok védelme veszi át az ideje nagy részét.

Mindez nyáron kezdődik, amikor is a kroki lányok is készen állnak a tojásrakásra. A hímek ebben az időszakban képesek hatalmas területet felügyeletük alá vonni, és folyamatosan ellenőrízni. Ez a családi fészek, ahová idegennek egyáltalán nem tanácsos betévedni. Áthaladni vagy kicsit nézelődni persze lehet, de hoszabb ideig semmiképp sem jó ha egy helyben kitesszük magunkat a felügyelő szigorú figyelmének. Mert ő figyel, védelmez és végrehajt. Ebben az időszakban vannak lezárva a partok az tengernél, a folyó torkolatok és sekélyebb vizek. Jönnek is a hírek a médiákból, hogy itt és itt krokodilok jelentek meg. A rangerok (vadőrök) ilyenkor megpróbálják visszaterelni őket a bámészkodó szemek elől, a vadonba. Miért is, nem tudom, hiszen ők otthon vannak, az ösztönök hajtják őket, csak teszik a dolgukat.

Esetünkben Te is kevésbé szerencsés helyet választottál a pár percesre tervezett meditációdnak. A veled szemben lévő sűrű mangrove bokros rész mélyén ugyanis, az eddig is feszült figyelemmel vizslató hüllő, azonnal kiszúrt. Már akkor belekerültél a radarjában, mikor megálltál az autóval még följebb az úton. Miután aztán vetted a bátrorságot és lesétáltál a vízhez, ezzel aztán végképp felbőszítetted őkelmét. Azonnal kész volt a védelmi és végrehajtási terv a fejében, melyben egy kifejlett csirke agyánál nem nagyobb méretű komputer dolgozik. Ő számodra eddig is teljesen láthatatlan és hallhatatlan volt, hiszen a sűrűben tanyázik, egyébként sem volt kint a vízből, csupán a két szeme.

Egy dolgot tudni kell a krokiról, hogy közelre pocsékul lát, szinte semennyire. Csak kör alakokat és foltokat, de messziről a látása olyan, mint az amerikai AWACS vezérgép lézeres célzórendszere, mely képes több ezer méteres magasságból centi pontosan kijelölni a célt a rakéták számára. Nos, ilyen a krokodil célzórendszere is. A túlpartól, a bokrok közül, ahonnan szinte nem is vagy látható, ő pontosan képes arra, hogy 100%-osan meghatározza a helyedet. Miután ezt megtette, hangtalanul lemerül a víz alá, majd igencsak gyorsan képes odajutni, egészen addig a vízben, ameddig ezt végre lehet hajtani, majd közvetlen az áldozata előtt rakétaként robban ki a vízből és azonnal megragadja áldozatát, amit magával ragad a vízbe. Az áldozatnak szinte semmi esélye nincs, hiszen a meglepetéstől szinte ledermed, de ha még volna is ideje meglepődni, arra semmiképpen nem, hogy védekezzen a hatalmas állkapcsoknak. Azt hinni, hogy lehetséges elugrani, vagy hátrálni, teljes képtelenség.

Csupán pár százalék esélye lehet az áldozatnak a túlélésre. Ha az alatt az igencsak rövid idő alatt megváltoztatja a tartózkodási helyét, amíg a hüllő odaér. A támadás ugyanis kizárólag csak a becélzott helyre vonatkozik, illetve ha nem sikerül az első harapásra elkapnia az áldozatot, még tesz két próbálkozást, jobbra és balra harap egyet, hátha még eléri az elmozdult áldozatot. Ha sikertelen, akkor feladja, mert közelre nem lát jól, illetve valamennyire igen, de arra képtelen, hogy üldözőbe fogjon, még akkor is ha a közelben vagy. Visszahátrál a vízbe és ujra figyelni kezd, majd újra tervez, ha még a közelben veszélyt érez.

Te, gyanútlan ember, tudod azt hogy a vadon veszélyes lehet a trópusokon, fokozottan a vízpartok. Mindent tudsz ezekről a dolgokról, hiszen a felhívás a veszélyre minden médiából szinte folyik. Évszaknak megfelelően konkrétan felhívják a figyelmet a kígyókra, pókokra, medúzákra, cápákra, krokodilokra és egyéb veszélyekre. Lehetetlen itt úgy élni, hogy nem tudni ezekről a dolgokról. még balga turistának is szigorú előadást tartanak ebből a témából. Nem is akarod megszegni a szabályokat és húzogatni az ördög farkát, mint Stewe Irwin, a nagy krokodilvadász, akit annak ellenére hogy szinte az összes létező veszélyt magasról letojt, egy tengeri "pillangó" (medúza) ölt meg, egyetlen döféssel. Te csupán azért menekültél ki ide, hogy töltődj kicsit a környezetből, hallgasd a csendet, kikapcsold az agyadat. Ezt is tetted, ott féltérdre ereszkedve, kezed és egyik térded a sekély vízben támasztva.

A hüllő hangtalanul alámerült, célzó berendezése pontosan megjelölte a helyet, ahol az ellenség van, aki behatolt a fenségterületre és veszélyt jelenthet a leendő kicsik életére. Pöttömnyi agyát elárasztotta a "veszély" érzése, és beindult a védekezési gépezet. Nem sok időre volt szüksége arra, hogy átússza a folyót, még az apályló víz áramlata sem zavarta túlzottan. Pontosan látta a célt mikor lemerült, centire pont ott fog feljönni és csak egy határozott harapás kell és az ellenséget máris elragadhatja, magával húzhatja le a mélybe, és végezhet vele. Vastag bőrén lévő rücskös pikkelyei hasították a vizet, apró buborékokat hozva létre a mélyben, melyek azonnal a felszín felé indultak, de szertefoszlottak teljesen. Így nem tudtak semmiféle jelzést adni a lelendő áldozatnak.

A nap nagyon erősen tűzött, szinte égetett. Délelőtt 9-től délután 3-ig UV riadó van, nem tanácsos fedetlen bőrrel a napon tartózkodni, még napkrémmel sem. Sokáig egyébként nem is lehet bírni. Te már közel 5 perce lejöttél a vízhez, ebből legalább 3 percet már teljesen mozdulatlanul töltötted, élvezve a víz cirógatását és a nap melegét. De a nap égető ereje nagyon sütötte már a tarkódat. A nap elleni védekezésre is fel vagy készülve, ott a szalmakalapod a hátsó ülésen, csak egyszerűen mindig elfelejted feldobni a fejedre. Később mindig megbánod, mert vagy vissza kell menj a kocsihoz, vagy hamarabb kell befejezd a napon tartózkodást. Ha nem teszel a fejedre semmit, érzékeny koponyád hamar napszúrást kap. Ez az öröklött tulajdonságod már sokszor megtréfált az életed során, míg mások vígan lófráltak fedetlen fővel a napon, te nem tölthettél el 5 percnél többet fedetlenül. Ha mégis, akkor komoly fejfájás terített le. De ezt megtanultad már évekkel ezelőtt.

Mégsem vetted fel a kalapot. A napszúrás első halovány jelei, tompa lüktetés a homlokodon. Ekkor tudod, hogy nem sok időd van már, menned kell. Most is ez a tompa jel zökkentett ki a mámoros pihenésedből. Francba! Hogy lehettem ennyire balfék, hogy nem tettem a fejemre? Mindenképp érte kell menjek, legfeljebb visszajövök még egy picit. Vízben lévő kezedre téve át súlypontodat, térdedre nehezedve kezdtél el felállni. Mennyire jó kis állapot volt ez, kellemetlen felállni. Kiegyenesedve a folyó felé fordítottad fejed, tekinteteddel végigsimogattad a hatalmas víztükröt és a túloldali bokrokat. Micsoda pompás harmónia, és mennyire nyugodt víztükör. Sehol egy rezzenés nincs, nem is érted, hogy hol lehetnek ebben a halak? Lehet hogy nincs is benne csak pár kis bream. Pedig ki van taposva a part, biztos járnak ide többen is pecázni. Fejed átfordítod a másik oldalra, a kocsi felé. Csak pár lépés és megvan a kalap, csak ne kéne felfelé is lépkedni. Megteszed első lépésedet, hátsó lábad mivelhogy a homokos vízben van, jól besüpped. Gyerekkorodban egyszer a kis körös parti pocsolyában jártál így, csak ott beragadt a cipőd is, ki se lehetett szedni, Otthon aztán apád jól elverte a segged, a hiányzó cipő miatt. De most mezítláb vagy, könnyedén kihúzod a lábad. Második lépésed már kicsit határozottabb, visszanyered teljes egyensúlyodat, a vérkeringés is kezd helyreállni. Szokott megmacskásodni az alsó lábszárad, ha sokáig nem kering a vér benne, de most ez elmaradt. Harmadik lépésed már fölfelé is tart kicsit, kifelé a meder vízmosta részéből. Egy nagyobb kőre kell lépned, melynek fele a földben van, de nagyobb része áll ki a földből. Nem is függőlegesen áll, hanem a meder felé dől 45 fokos szögben. Félő, hogy ha rálépsz , a súlyodtól kifordulhat a földből, és rá is eshet a lábadra, jól felsértheti a bokádon a bőrt. De mégis rálépsz, áthelyezed súlypontodat, teljes erődből lökve magadon egyet fölfelé. A közel 100 kilós súlyodtól valóban megmozdul a kő, de mivel jobban benne van a földben, mint gondoltad, nem fordul ki. Már rajta állsz. Három teljes lépésre vagy előző helyedtől, háttal a medernek. Csupán 4 méter a kocsid, ahol is benne a kalapod.

Ekkor szakad fel a nyugodt víztükör mögötted, hatalmas hanggal, szinte süvöltve. Az eddig teljes csendbe hasító a hang, mintha valami óriási nagy dolgot emelne ki egy daru a vízből, vagy egy robajló vízeséshez hasonló, nem is tudod. MI A FENE EZ ????? Hirtelen hátrakapod a fejed, és lenézel magad mögé. De egyúttal a nappal is teljesen szembe fordultál, mely jócskán laposabban sütött mint délelőtt. Élesen a szemedbe vág az erős fény, még ront a helyzeten az is hogy mindez tükröződik a folyó vizében is, megduplázva vakító hatását. Mintha sok nagy teljesítményű reflektor fénye egyszerre világítana a szemedbe. Pár másodpercig semmit nem látsz, de hallasz !!!!

Valami nagyon mélyről jövő morgó hangot sejtesz hallani, aztán 2-3 nagyobb csapódást a vízben. Közben a kavargó és morajló víz hangja szinte folyamatos. Hiába próbálod visszanyerni látásodat, minden próbálkozásod ellenére csak egy nagyobb fényfoltot látsz ott, ahová mindenáron nézni akarnál. Ugyanezt éled át akkor is, mikor fényképezőgép vakujába nézel véletlenül, a szemed retinahártyáján percekig ott marad a nyoma a fénynek, és jó ideig csak azt látod. Aztán elmúlnak a hangok, elcsendesedik a környék, visszaáll a csend. Kis idő múltával kezd a látásod is javulni, ha csak résnyire nyitod a szemhéjadat, már egészen jól látsz. Mindenáron meg kell tudnod, mi volt ez a nagy zaj!? A víztükörre nézve már teljesen nyugodtnak tűnik, a nagy kavarodásnak csupán a már eltávolodó hullámkör a jele, de közvetlen előtted már sima a víztükör. Hát cikázik agyadban a gondolat, mi is volt ez. Ha valami beleesett volna a vízbe a partról, akkor azt látnád most is, de hát nincs is a közeledben semmi és senki. Nem dobhatott bele bárki a vízbe egy nagyobb követ! Akkor pedig a legvalószínűbb magyarázat az lehet, hogy egy nagyobb ragadozóhal épp itt előtted rabolt el egy kis halat. De az is lehet hogy valami más ragadozó fogott el itt valamit a vízben?!
Jók ezek a feltevések, de valahogy nem stimmel, mert a hang sokkal nagyobb eseményre utalt, bár ennek már nyoma sincs. Hiába is gondolkodsz, értelmes magyarázat nem jut eszedbe. Töprengsz még kicsit, aztán feladod. Folytatod utad a kocsihoz, fejedre teszed a kalapodat, és már hűvösebb fővel újra végignézel a folyón, de mindezt már fentről a partról, a kocsi mellől.

Milyen nyugodt hely ez! Azt hiszem, hogy ide máskor is lejövök egy kicsit kikapcsolódni. Csak ez a furcsa zaj.....hmmm! Mindegy. A pihenésnek vége, kocsidba ülve visszafelé veszed az irányt a városba.

Azt meg sem tudod soha, hogy három lépesre voltál csupán a haláltól, és az életedet a szalmakalapod mentette meg.

(fantasy)

Hajóvezetői jogosítvány avagy

Boat Licence

Én megadom a tiszteletet ennek az országnak, azzal hogy fejet hajtok az előírt törvények előtt és a szükséges vizsgákat leteszem, elmegyek tanfolyamra ,végighallgatom, a gyakorlati oktatást is végigcsinálom és le is vizsgázom ha szükségét érzem annak, hogy jogosítványt kapjak. Akkor is levizsgázok, ha elsőre, vagy másodikra nem sikerül. Három a magyar igazság, mondja a közmondás és ez általában így is van. Nem próbálok otthonról hozott papírokkal takarózni, mindenáron bizonygatni azt, hogy az itt is igenis érvényes, hitelesíteni, vagy különféle hivatalokba cirkuszolni, hogy én igenis már jogosult vagyok erre - meg erre a dologra.
Az én véleményem ez, nem is érdekel, hogy ki mit gondol. Akinek eltökélt szándéka, hogy itt éljen, dolgozzon és boldoguljon, később állampolgár legyen, annak igenis kutya kötelessége bizonyos dolgoknak megfelelni.



Engem érdekelnek is bizonyos dolgok, hiszen nagyon sok téren eltérnek az otthoni szabályoktól, előírásoktól. Mások a táblák, jelzések, szabályok, előírások, figyelmeztetések, és ezeket nem árt ha megtanuljuk. Legfőképp igaz ez, ha olyan dolgot vizsgálunk, amivel testi épségünket, vagy másét veszélyeztethetjük. Lehet ez bármiféle munkavégzés, szolgáltatás és a témám lényege, a vezetés. Átrágtam már magam a személyautó és teherautó jogosítvány témán, akit érdekel az itt és itt elolvashatja. Most egészen másról szeretnék írni pár sor. Böngészgetve mások blogjait, nem találtam még rá, hogy valaki kimerítő információkkal látott volna el az írásai közt, most megteszem én, hiszen friss a dolog.

Óceánparti városban lakunk, illetve szinte végig a keleti parti városok
valamilyen szinten kapcsolatba vannak a vízzel, ha nem közvetlen a parton, akkor folyók közelében. Ezért aztán van lehetőség vízre szállni bőven, nem kell sokat autózni egy kis vízért. Itt egyébként is szinte annyira hétköznapi eszköz egy hajó, mint az autó. Egyáltalán nem számít fényűzésnek, vagy ahogy otthon mondjuk "luxus". Itt nem az! Ezért aztán a hajó jogsi is teljesen hétköznapi dolog, és létszükséglet. Szinte minden családot érint valamennyire, ugyanis 16 éves kortól már bárki vezethet hajót, és vezet is. Autózva a folyók felett, a hidakon átmenve, rengetegszer láttam már, hogy gyerekek a haveri körrel mennek mint a szél a vízen, kisebb-nagyobb hajókkal. Jól is van ez így :)

165 $ az ára a tanfolyamnak, és még 35 $ az okmányirodába a regisztrációs költség. Nem túlzok ha azt mondom, tanfolyamot találni mókásan könnyű, a csapból is ez folyik szinte. Mi azt néztük ki magunknak, ahol árulják is a hajókat, és ki volt írva jól láthatóan az utca frontra. "Kurzus minden nap" , ez volt a szlogen, ami azt takarta, hogy ha már két ember jelentkezése összejött, akkor meg is tartják az oktatást. Nos, mi éppen ketten voltunk Bálint barátommal, akinek annak ellenére, hogy 23 éve itt él, újra le kellett vizsgáznia. A jogosítás hajóvezetésre ugyan örök érvényű, de ittas vezetés miatt (autóvezetésről van szó) elveszik a hajó vezetési jogot is, és újra kell vizsgázni. Ő is éppen így járt már pár éve, és lusta volt újra elmenni. Kapóra jöttem Neki én, nekem pedig Ő, ugyanis az én angolom meg sem közelíti azt a szintet, hogy egyedül elvégezzek egy ilyet. Szegről végről értek dolgokat, de ez ráadásul szakzsargon is. Így aztán kölcsönösen segítve egymást, végig seggeltük a délelőttöt az elméleten.

Jelentkezésünk napján adtak egy kis elméleti füzetecskét, amiben ugyan több volt a hirdetés, mint a számunkra fontos lényeg, de előtte este átolvasva (köszönet kedvesemnek a segítségért) azért lett halovány fogalmam a dolgokról. Azt a pár fontos lapot be is szkenneltem számotokra, hátha érdekel valakit, és legalább angolozik is kicsit.
- Gyertek 9-re délelőtt, szólt az infó. Persze aztán reggel jött a telefon, jó aussy módjára, hogy ne siessetek, ráértek 11-re is jönni :) Hiába itt minden így megy, senki nem rohan sehová, mindenki kurvára ráér mindenre, hiszen ez a trópus kérem szépen. Stewe barátom még annó Gold Coaston elmondta az Ausztrál aranyszabályt: Nem szabad sehová rohanni és kapkodni, mert még elbaszunk valamit !! Nos ez országos szinten igaz.

Idősebb úriember, Dean a neve. A kedves mosoly és meleg kézfogás nem is marad el, a hajós telep műhelye mögötti részen, egy teljesen nyitott, de félereszes részen van kialakítva a tanfolyam számára egy rész. Különféle illusztrációs eszközök mindenfelé, de hát meg is kell valóságában mutatni dolgokat nekünk, legalább is nekem. Az elméleti anyagot 3 laza hangulatú órán keresztül átbeszéltük, de valójában tényleg csak beszélgetés volt, közben előkerültek a szemléltető eszközök is. Így aztán pontosan megtudhattam, hogy milyenek a bóják, mentőmellények, jelzőfények, segélykérő fáklyák, zászlók, rádiók, térképek, műszerek. A szabályokat is megbeszéltük, haladva az anyagba, többször felhívta a figyelmünket az oktatónk, hogy ez és ez fog szerepelni a tesztkérdésben is. Így is volt, miután végeztünk a fejtágítással, 40 kérdésből álló tesztlap következett, melynek kitöltése során szintén életbe lépett az ausztrál szigor, összedugott fejjel megbeszéltük a válaszokat, és amit hirtelen nem tudtunk, nos azt megkérdeztük idősebb oktató barátunktól, aki készséggel megadta a helyes választ.

Megfigyeltem már több hasonló tanfolyamon, hogy nem az a fontos, hogy végtelen szigorral folyjon a vizsga, hanem a lényeg, hogy egyszer az életben végighallgasd az elméletet, és hátha megragad valami a nagy kapacitású, de nevetségesen kevés teljesítőképességét használó agyadban. Nos, miután sikerült a tesztlapot 100%-osan kitölteni, következett a gyakorlati vizsga. Ennek a végrehajtásához nem kellett messze menni, hiszen a telep a folyóparton van, itt megnézheted.
A műholdképen is éppen vizsga folyhatott, a kis hajóval ugyanis a feladat a következő volt. Vezesd úgy a csónakot, hogy nagy nyolcasokat írj le, majd csinálj 2-3 kört jobbra is és balra is, majd a segédünk által bedobott kis bóját szabályosan mellé kormányozva a hajódat, mentsd ki, illusztrálva ezzel az "ember a vízben" helyzetet. 20 percig kell vezetned, miközben a vizsgabiztos öreg cimboránk egy bokor alatt üldögélve a parton, árgus szemekkel figyelte a tevékenykedésünket a vízen. Ez annyiból állt, hogy egy cimborájával összetalálkozva, jót beszélgettek, nagy ritkán ránk is vetett pár pillantást. Igazából jókat röhögtünk a vízen a kis alumínium csónakban, mert hullámmal szemben fordulva, odacsavarva a gázt neki, periodikusan beterített minket a langyos tengervízzel a felcsapódó hullám. 35 fok volt a levegő és legalább 32 fok a víz. Ez volt a vizsga leg kellemesebb része, a leg kellemetlenebb pedig az, hogy amikor az elméleti "teremben" üldögéltünk, melynek a teteje hatalmas alumínium hullámpala, de legalább 300 nm, melyre több oldalról szépen kifejlett mangófák hajlottak rá. Mivelhogy éppen mangóérési szezon van, az érett mangó, mely elhagyta az ágat, legalább fél kiló, hatalmas bombaként csapódott a tetőre, mindez alulról kisebb detonációnak tűnt. Az első esetnél halálfélelmem volt, de Dean csak jót mosolygott mindezen, ő már megszokta. Az elmélet végére már mi is, hiszen fél óránként jött a mangó bomba.

Visszatérve a témához, miután mindennel megvoltunk, kaptunk egy
aláírt papírt, és mellékelve baráti kézfogást és szívmelengető mosolyt is. Ezektől a gesztusoktól az egész dolog hangulata teljesen más volt, mint egy komoly vizsgának. Ezt követően még délután volt időnk bemenni az okmányirodába is, ahol 35 $ ellenében rögzítették a sz. gépes hálózatba, hogy sikeres vizsgát tettünk. Semmi féle jogosítványt nem adtak, majd ha a driver licence cserére kerül időszakos lejártakor, akkor majd az új jogsiba beleírják a hajó vezetői jogosítást is. Addig nem kell ezzel foglalkozni, ha a vízen esetleg kéri a police, csak bemondod a nevedet és ő rádión keresztül le tudja ellenőrizni hogy valóban rendben van- e minden veled.



Hát így ért véget a történet. A mai naptól kijár a "CAPTAIN" megszólítás a vízen:) Feltárult egy új lehetőség a pihenésre, szórakozásra és kikapcsolódásra. Irány az óceán és az összes folyótorkolat és fennsíkon lévő tározó és tó. Pecázás és hajókázás az ésszerűség határain belül, ezek a tervek vannak a közeljövőben. Következő feladat mostanság a hajó teljes átnézése, ismerkedés vele, apróbb hibák javítása, mert az bizony már itt áll az udvaron, arra várva, hogy mehessünk a nyílt vízre és ott boldogan hasíthassa a hullámokat, pezsgővé téve maga körül a vizet. Fantasztikus élmény ez egy alföldi gyereknek, aki akkor látott óceánt, illetve tengert, mikor az Adriára lejutott nagy ritkán és csupán pár napra.

Nincs olyan cél az életedben
amit nem tudnál elérni,
csak nem akarod eléggé !

A sorsod a Te kezedben van......bye!

C Á P A H A R A P Á S

Normál esetben erre a szóra felkapjuk a fejünket, de ez most egy teljesen speciális eset, amikor is nem a cápa harap belém, hanem én harapok őkelme hátába. Igaz ugyan hogy még csak kölyök, sőt szinte csecsemő, de hát akkor is! Minek akadt a horgomra?

Félre a tréfával, a kis vérző pofájút visszadobtam, hiszen hasztalan lenne csak azért megölni, mert cápa. Sokszor fogunk kis cápákat, szinte minden alkalommal a mólónál, ugyanis a szemben lévő sziget túloldalán, ahol hirtelen nagyon mély a víz (88 méter), nos ott fészkelnek a cápák, ott jönnek napvilágra a bébik, és persze elárasztják a közeli vizeket a kis újszülöttek. Pár évvel ezelőtt egy helyi búvár oktató és a barátja a fészek fölé hajóztak, és az oktató fiú (22 éves), hogy bátorságát és vakmerőségét bizonyítsa, hogy tudtára adja a világnak azt, hogy mennyire nem kell félni a cápáktól, kitalálta hogy beöltözve teljes búvár felszerelésben, lemerül a ragadozók világába, megmutatja nekik, hogy nem fél tőlük. Egészen másfél méterig jutott lefelé, ahol is azonnal leharapták a vállát a kezével együtt, majd másodperceken belül darabokra tépték az ott lakók. Mindezt persze a társa élőben láthatta a felszínről, úgymond "premier plane". Az ember olyan sokkot kapott a látványtól, hogy hetekig kezelni kellett, hogy egyáltalán meg tudjon szólalni. De most ne is erről akartam írni.

Előző bejegyzésemben kedves vendégeinkről írtam, megtudhattátok azt is, hogy horogvégre akasztottunk egy nagyobbacska cápát is, ami aztán el is ment, mielőtt szárazföldre került volna. Hát pár napra rá, újra és újra ott töltöttük a szabadidőnket. Mi már csak ilyenek vagyunk itt a trópuson, ha van lehetőségünk kellemesen élni az életünket, hát meg is tesszük. Még véletlen sem pazaroljuk szabadidőnket az "ausztralia.net fórum olvasásával, ahol is az utóbbi időben a magyarok oly módon estek egymásnak, hogy inkább nem is mélyedek ebbe bele. Csak elkalandozott a gondolatom, hogy mennyi kellemes dolog is van körülöttük is, amivel megajándékozhatnák magukat, de ők nem.

Na! Szóval peca és peca, töménytelen mennyiségben. Hajnali start a dagály miatt. Bejövő víz - sok hal. Így is volt, amíg aztán egyszer csak recsegni kezdett a nagy botok egyike. 10-15 mp szabad futás után fék be, és hopsz, máris hajlik a bot, de betyárul. Annyira, hogy a pecást még a súlypontjából is kibillenti. Azannya! Ez se kicsi! Könnyebb dolgunk volt mint pár nappal előtte, ugyanis a móló legvégén vertünk tanyát, így mienk volt a teljes előttünk lévő terület. Cápánk szinte pillanatok alatt meg is mutatta magát, szépen felúszott és máris láthattuk a három uszonyát a víz felszínén. Shovel shark. Jó messze volt még. Rövidre fogva a hosszas fárasztás cikluság, egészen két órába tellett, amíg elfáradt és a lépcsőig tudtuk húzni. Itt egészen közel megmutatta teljes testét és gyönyörű barnás bőrét, melyet

nagyon szép fehér pöttyök tarkítottak. A felállás ugyanaz mint pár napja, egyik ember a bot, másiknak kézben a vágóhorog, és várja, hogy elérje a prédát és belevágja a nagy kampót.






Elég kellemetlenül érintett mindkettőnket az amikor a vas kampó behatolt a radarjába. Eszméletlen sebességgel elkezdett pörögni. Ezzel egyedül nem is boldogultam, segíteni kellett, de voltunk ott többen is. Ketten már ki tudtuk venni őméltóságát. Nem számítottam arra, hogy ennyire nehéz lesz. Mivel teljesen veszélytelen cápa, bátran odahúztam én egész a lépcső széléig, de elfeledtem, hogy a farka még a vízben van, az pedig az ó hazája. Na de sikerült végre felhúzni a placcra egy nagy cápát. 55 kiló volt, ezt gyors mérlegeléssel állapítottuk meg. Fényképezés kezdődött, mindenki kedve szerint. Pár turista fiú mégy csoportképre is kölcsönkérte a zsákmányunkat. Miután lement az újdonság varázsa és mindenki lenyugodott, ő már csak ott feküdt a betonon, teljesen védtelenül. Rájött, hogy itt neki nincs semmi esélye már, feladta. Így jó alaposan szemügyre tudtam venni, úgymond tokától - bokáig. Nagyon szép hal. Guggoltam mellette és a többiekre néztem, legfőképp Bálintra, hiszen ketten küzdöttünk vele. Ketten mi szavak nélkül is megértjük egymást. Csak annyit mondott : - Persze! - pedig nem is kérdeztem, hogy visszaengedjük -e ?



Búcsúzóul még oldalára fordítottuk és megsimogattam a hasát, belenézhettem szemébe is, amely már kicsit fátyolos volt. - Mész haza barátom! - mondtam neki. majd felkaptuk és csobbbbb....!






Pár másodpercbe beletelt amíg megmozdult, addig csak lassan süllyed lefelé mozdulatlanul. Amikor már alig láttuk, akkor kezdett el úszni, és pillanatok alatt eltűnt a mélyben. Jó érzés volt látni.
Hát róla csak ennyit akartam írni. Másnap csak én mentem egyedül ki pecázni, persze rajtam kívül még voltak jó páran. A móló végén is el volt már a hely foglalva, mire kiértem. Ez a hajnali eset azért érdekes, mert az ott pecázók fél 6 körül megakasztottak egy nagy halat, amit egészen négy órán keresztül fárasztottak, mire ki tudták húzni. Fél 10 volt mire kivették, de addig már felfegyverkeztek, ugyanis a koma szintén megmutatta magát félidő körül.


Pörölyfejű, vagy más néven kalapácsfejű cápa volt. Méretkezés után derült ki, hogy 123 kiló volt. Ezt kivenni már egészen máshogy kellett, mint a mi jámbor cápánkat. Ehhez nem lehetett közel se menni, mert még a vas lépcsőt is harapta, úgy hogy közben potyogtak ki a fogai. Ha ember lett volna a közelébe, annak annyi. Egész hosszú szárú vágóhorgokat hoztak a fiúk, így távolról tudták tartani maguktól a szörnyet, mert ez tényleg hatalmas volt. Ők nem engedték vissza, hanem betoltak a mólóra egy kisebb utánfutót, és azzal vitték haza. Hatalmas élmény volt a dolog számomra, még akkor is, ha sajnáltam a cápát, de újra el kell mondanom, hogy ez nagyon komoly küzdelem volt, mert baromi mérges volt a hal. Sajnos kamera nem volt nálam, így a képzeletetekre kell hagyatkozni.

Miután pár hete beköszöntött az igazi nyári meleg, a hal fogás is teljesen felpörgött. Rengeteg élmény vár ránk, ha kimegyünk. A közeljövőben terbe van egy kisebb hajó beszerzése is, amivel majd bejárhatjuk a folyók vizeit és kimerészkedhetünk a nyílt vízre is, ha nem is nagyon távol a parttól.



Bár én biztos nem fogok a cápafészek fölött beugrani és búcsút inteni örökre a rám váró élményektől. Még csak az kéne, akkor ki fog itt untatni titeket a sok-sok történettel, melyeknek se füle - se farka. Remélem nem voltam most sem unalmas :)
Szép napot.